A víz az egyik legfontosabb lételemünk! Minden jog fenntartva! Alle Rechte vorbehalten! All rights reserved!
A méz, a virágpor, a propolisz, a fahéj és a fokhagyma népszerűsége egyre nő!

Keresés a honlapon


HÍREK
A 430.000 látogatóm tiszteletére
- 2017.08.23.

Vörösmarty Mihály

Szózat

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az...

tovább



Nem porzik!
- 2012.05.22.


A humuszban gazdag, vízzel kellőképpen ellátott talaj nem porzik!

tovább



Élelmiszer és ivóvíz
- 2012.04.12.


Földünk lakosaiból legalább egy milliárd ember éhezik, közel 1,5 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, miközben a Föld termékeinek 80 %-át, a lakosság 20 %-a élvezi...

Német-, osztrák kórházakban, óvodákban, iskolákban, idősek otthonában "kezelték" a vizet, (fizikai- és kémiai szűrés, Edelstahl vezetékek, és tartályok alkalmazása), mely eljárásokat követően ugrásszerűen növekedett az egészséges emberek száma. A betegágyakon fekvők sokkal gyorsabban gyógyultak...

tovább



Árvíz- és aszálykár
- 2010.06.04.


Általában tavasszal-, vagy zöldáradáskor az árvíz- belvíz kártétele folytán szinte elúszik-, majd nyár közepén és végén kiszárad Magyarország!

Megoldási javaslat: baloldali menüsor: a VJ-XI. sz, a VJ-VII. sz. víztározók, továbbá a Balaton, Velencei tó...

tovább



Székely Himnusz
- 2013.07.20.

Csanády György (1895-1952) 1921-ben írta a költeményt, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
ne hagyd elveszni Erdélyt, Erdélyt Istenem!
Csanády György

tovább



Arany János
- 2007.06.19.


Bolond Istók - (1873)
második ének 7. versszak

"És engem akkor oly érzés fogott el...
A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
No hát, no! Így kiált; én Uram Isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten?"

tovább



Perspektíva?
- 2012.07.25.


Kínai közmondás:

Kövess egy kutyát; a szemétdombra jutsz,
kövess egy tigrist; a dzsungel ura leszel...

tovább






Ne féljen a víztől!
No fear of water!
Keine Angst vor Wasser!

Tisztelt Olvasó!

Intenzívebben 2000 - ben kezdtem el ezt a munkát. Azóta legalább 58.000 mérnökórai ráfordítással eddig jutottam el.

Pécs Város és térsége hazánk D-Magyarországi régiójának a legnagyobb kereskedelmi és kulturális központja. A főbb útvonalak irányából autósztrádával-, egy elegáns repülőtérrel- és modern vasúti hálózattal várják a Pécsre érkezőket, a turistákat. Pécs Város és térsége, - népes lakosságával, intézményeivel, a 16.600 hektáros közigazgatási területével, hazánknak az egyik olyan jelentőségteljes nagyvárosa, amely megérdemli, hogy az ott élő emberek, a tanulók, a hallgatók, a tanárok, a sportrajongók és nem utolsó sorban a turisták hajóval is el tudjanak jutni Pécsre és a Város környékére...

Más kérdés az, hogy Pécs Város és térsége jelenleg olyan ivóvizet kap, melynek minősége kifogásolható. (L: Pellérd-Tortyogói kutak, ill. az Uránzagy-tárolók közelsége az ivóvízbázishoz. L.: lentebb!)

Egyrészről, - a jelenleg cca. 160.000 állandó lakosú T. Városnak a kiváló természeti adottságai-, kedvező földrajzi fekvése-, a rendkívül komoly szaktudással, szorgalommal és igyekezettel megáldott népes lakossága adott nekem inspirációt arra, hogy felvázoljam Pécs Városnak és térségének, - a reálisan elérhető-, jövőképét.

Elöljáróban szeretném elmondani azt, hogy természetesen egyáltalán nem mellékesek számomra a szerzői jogaim, melyek védelmét kissé lentebb olvashatják!
(Ebből eredően az alább felvázolt dolgozat nem több, mint, - a részletes tervkoncepciómból átgondoltan kiemelt-, figyelemfelkeltő, információs anyag.)

Kérem engedje meg a T. Olvasó, hogy azt azonban már most kihangsúlyozzam: Pécs Város és térsége jelenleg, a potenciális lehetőségeinek max. 30-35 %-át hasznosítja.
Másként megfogalmazva, ez azt jelenti, hogy a Pécs Város és a térségében élő emberek, - a jelenlegi állapotokhoz viszonyítva-, legalább 3-szor jobban élhetnének! Ezen utóbbiaknak a hogyanjáról-, valamint a D-i Mecsekből származó, kincset érő csapadékvíznek a megmentéséről, vízkészleteink intenzív hasznosításáról szól ez a dolgozatom.

A vízügyi lobbi, - az elmúlt évtizedekben-, azért nem tudta megoldani az alább felvázolt fontos műszaki fejlesztéseket, mert eddig még nem találták fel, a jelen dolgozatomban körülírt hatalmas víztömeg gravitációs úton történő mozgatásának lehetőségét.
(L: az elmúlt 95 év átlagában, évente legalább 355 millió m3, - csaknem iható minőségű édesvizet, un. "balatonvizet", hasznosítás nélkül leengedtek a Dunába. Ennek értéke évente: legalább 400 milliárd Ft. Magyarország vízmérlegét szemlélve, szinte elkeserítő állapot az, hogy évente 114 milliárd m3 csapadékvíz folyik be hazánkba és 120 milliárd m3 víz hagyja el Magyarországot! Ennek értéke évente: legalább 6.000 milliárd Ft.)

2016. május 12-én:
megjelent a Vidékfejlesztési Program (VP) öntözésfejlesztést támogató pályázati felhívása - közölte a Miniszterelnökség szerdán. A tájékoztatás szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság eredményes egyeztetésének köszönhetően, a programból a korábbi összeg többszöröse áll a magyar gazdálkodók rendelkezésére az öntözött területek növelésére.

A kiírt felhívás keretösszege 49,5 milliárd forint.

A ma élő emberek-, gyermekek mindennapjáról van itt szó. Elgondolásom szerint Magyarországon, - a lehető leggyorsabb ütemben-, szél-, nap-, valamint vízerőműveket létesítünk annak érdekében, hogy olcsó-, megújuló- és tiszta energiaforrások álljanak rendelkezésünkre. Az itt tárgyalt kiugrási lehetőség figyelemmel van arra, hogy Magyarország, a potenciális lehetőségeinknek csupán a 20-25 %-át hasznosítja! Másként megfogalmazva ez azt jelenti, hogy mi magyarok, legalább 4 - 5 - ször jobban élhetnénk. Úgy, mint pl. Ausztria, Németország, Hollandia, Olaszország. Megemlítem, hogy Hollandiában az 1 főre jutó GDP 5-ször, Ausztriában 4-szer, Olaszországban közel 4-szer magasabb, mint Magyarországon.

Hazánk gazdasági- és életviteli szerkezete, - termelés, feldolgozás, kereskedelem, pénzügy, szállítás-, legalább 60-62 év óta a feje tetejére állítva vegetál! (Működni alig képes állapotban van.) Sajnos.

Idézet: "Magyarország naponta mintegy 3 milliárd forint európai uniós támogatáshoz jut 2014-2020 között, a cél ezen összeg minél hatékonyabb felhasználása - mondta az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője Siklóson vasárnap, az uniós fejlesztések nyílt napja alkalmából."

Ebből a hatalmas összegből Pécs Városának és térségének egy igen jelentős összeggel kell részesednie. (L.: lentebb!)

Elöljáróban szeretném tájékoztatni Önt arról, hogy az alábbi know-how értékesítéséből származó, - nettó adózott eredményemnek-, az 50 %-át, az éhező magyarországi gyermekek megsegítésére ajánlom fel.
(Köszönetnyilvánítás és képek a szövegrész végén.)

Életpályamodell:
eletpalyamodell
Pénzügyi lehetőségek:
ajanlatok 7Ufa

Hollandia alig fele akkora termőterületről, mint amivel hazánk rendelkezik, (jóval mostohább időjárási adottságok mellett!), bőségesen ellátja 16,8 milliós lakosságát és évente nettó +56 - 58 milliárd Euró agrár-exportot bonyolít le.
A hollandok 150-250 évvel ezelőtt, a tengertől vették el a mai termőterületüknek egy igen jelentős részét. (L: Polderek) A tengerkiszögelléseket, - „faltól-falig” -, lerekesztették egy hatalmas gáttal és hagyták kiszáradni, majd 50 évre, (adó- és más terhek nélkül!), átadták a területet a farmereknek. A szorgalmas farmerek, a korábbi tengerfenékből olyan termőföldeket varázsoltak, melyek napjainkban 180-260 %-al többet teremnek, mint a mi földjeink.

Úgy gondolom, - abban az esetben, ha fáradozásainknak az lesz az eredménye-, hogy Pécs Város és térsége jobb minőségű ivóvizet fog kapni, továbbá a levegőben csökkenni fog a kipufogógáz, a szállópor- és a korom mennyisége, valamint 30 - 35 %-al emelkedik az oxigén tartalom, akkor érdemes felvállalnunk mindezen erőfeszítéseket.
Meg kell érteni azt, hogy azok az emberek,akik a napi oxigénszükségletüknek csupán a 60-65 %-ához jutnak hozzá, azok max. 50 %-os teljesítményre képesek!

(Az idegesség, az elkerülhető kapkodás, a fáradékonyság, a türelmetlenség, nagyrészt a rossz minőségű ivóvízfogyasztásra, valamint az oxigénhiányra-, a belélegzett levegőben lévő káros anyagok negatív hatásmechanizmusaira vezethetők vissza. Pécs Város egy völgykatlanba települt, ezért a Város elhasznált levegője beszorul. A lakások, az intézmények, a munkahelyek, rendkívül nehezen szellőztethetők át.)

Egyebek mellett azért döntöttem úgy, hogy jelen tervkoncepciómba beavatom a T. nyilvánosságot, mert a mi sokkal jobb sorsra érdemes Pécs Városunk és annak térsége, - a páratlan lehetőségeket illetően-, régóta parlagon hever.
Nagyon sajnálatos tény- és roppant nagy kár volt az, hogy a városvezetés megpántlikázta a jobbító szándékú javaslatokat. Pártállás szerint válogattak!

Ez azonban nagyon rossz gyakorlat volt, mert mérhetetlen módon beszűkítette Pécs Városnak és térségének a gazdasági és kulturális lehetőségeit.

Ám ezeken az egyéneken, - az alkotásra képes magyar emberek-, részben már túlléptek!

Pécs Városban és térségében élő lakosságának olyan gazdasági együttműködésekre van lehetősége és szüksége, amely a lakosságot teszi megkerülhetetlenné, nem pedig fordítva!

T. Pécs Város és térségében élő családok! Ne várjanak senkire. Saját sorsuk alakítását ne bízzák másokra. Kérjék meg az újraválasztott Polgármesterüket, ill. a képviselőiket arra, hogy az alább felvázolt kezdeményezéseket karolják fel.

Kérem ne feledjék el azt, hogy (jó szándékuk szerint!), az EU nem a politikusokat, - nem a saját zsebüket két kézzel tömő egyéneket-, hanem bennünket, azaz a Városban és a térségben élő családokat segíti a közel 100 %-os vissza nem térítendő támogatásokkal.

Megjegyzés:
A.
Az alábbi-, tehát az A. pontban szereplő szövegbetétnek csupán magyar nyelvű változata létezik:

Pécs ivóvízbázisa 2 0 1 5.

Pécs Város cca. 160.000 fős lakossága, a közel 60.000 fő egyetemi-főiskolai hallgató, továbbá a bejáró közép- és szakiskolások, az ingázó munkavállalók, a turisták és a városban átmenetileg vendégeskedők jelenleg nagyon rossz minőségű ivóvizet isznak!

Úgy hírlik, hogy +T. László és Sz. Katalin nevéhez kötődik az a nem kívánatos kezdeményezés, hogy erről a kényes természetű témáról nem szabad beszélni, pláne nem lehet értekezni, ill. cikkezni… Csakhogy az agyonhallgatás, senkinek nem jó, ill. semmire nem jelent megoldást!

Engedje meg a T. Olvasó, hogy ennek a rendkívül fontos és meglehetősen kényes természetű témakörnek a korrekt bemutatását egy rövid idézettel kezdjem. Az idézet a Budapesti Műszaki Egyetem szakdolgozatából származik:
Szerzők:

Görög Péter
okl. építőmérnök, BME
Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, doktorandusz

Keszeyné Say Emma
okl. vízépítő mérnök
környezetgazdálkodási
szakmérnök SZIE Ybl Miklós
Főiskola Közmű és Mélyépítési Tanszék főiskolai adjunktus
2003. február 17.

"Az urán-zagytározók, s azok beszivárgása a Pellérd -Tortyogói vízbázisba.

- Tehát a két zagytározóból összesen mintegy 18.500.000 m³ oldat, s ezzel mintegy 388.100 tonna oldott anyag kerülhetett a környezetbe. Az elszivárgott oldatok legnagyobbrészt magnéziumot és nátriumot, illetve szulfátot és kloridot tartalmaznak, a radioelemek migrációja részben a zagy kémiai összetétele, részben az altalaj nagy szorpciós képessége miatt igen korlátozott.

Magyarországon az uránérc bányászata az ötvenes évek végén kezdődött a Mecsekben, amit a Mecseki Ércbányászati Vállalat (továbbiakban: MÉV) végzett. Eleinte csak bányászat folyt, a hatvanas évek elejétől az érceket is a helyszínen dolgozták fel. Az ércfeldolgozás vegyi dúsító műben történt. A feldolgozási folyamatok maradékainak tárolására és ülepítésére zagytározókat létesítettek. A MÉV működése idején és felszámolása után is ezek a zagytározók okozták a legnagyobb környezeti problémát. A MÉV 1991-es környezeti hatástanulmányában a legsúlyosabb környezetkárosítókként jelennek meg.

A zagytározók létesítésének körülményei

Az I. számú zagytározót 1962-ben építették, míg a II. számút 1979-ben, amikor megnőtt az ércfeldolgozás mértéke. A hatvanas évek környezetvédelmi követelményeit és a földtani viszonyokat ismerve a helyszín választásakor a fő szempont az volt, hogy a tározók területe – a rövid szállítási út érdekében – ne legyen túl messze az ércdúsító üzemtől. Így esett a választás a Pécstől DK-i irányban 3,5 km távolságra lévő területre, mely Pellérd község mellett és a Pécsi-víz nevű patak mentén helyezkedik el (1. ábra). Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy ezek a veszélyes létesítmények a Pécset ivóvízzel ellátó két vízbázis között találhatóak. A pellérdi vízbázistól 2500 m-re, a tortyogói kutaktól pedig 500 m-re helyezkednek el a zagytározók. A zagytározók a tortyogó–pellérdi vízbeszerzési terület hidrogeológiai védőövezetébe esnek, ahol – a jelenlegi szabályozás szerint elvileg – tilos ilyen létesítmény telepítése.

A II. számú zagytározó létesítésekor az akkori helyi vízügyi és egészségügyi hatóság nem járult hozzá a kivitelezéshez!, azonban minisztériumi szinten jóváhagyták az adott terület felhasználását.

A zagytározók elhelyezkedése

A tervezés és kivitelezés alkalmával figyelembe vették a tározók önálló technológiai vízrendszerét, az altalaj vízáróságát, valamint a sugárvédelmi előírásoknak megfelelően a védőerdősávot. Az I. számú zagytározó esetén az altalaj humuszos homokliszt, iszapos homokliszt s néhol homokos iszap, a DNy-i részen pedig tőzeges, zsombékos terület volt magas talajvízszinttel, itt talajcsere is szükséges volt. A vízzáróságot, a vízáteresztő képesség csökkentését egy új, kísérletekkel is igazolt szabadalommal, az altalaj meszezésével szándékozták megoldani. A szabadalom és a tervek szerint a területet 10 kg/m² mennyiségű CaO-val kellet leteríteni, vízzel kezelni és 20 cm vastagságú földtakarással borítani, majd 6-8 héten keresztül vízzel elárasztani. Kivitelezéskor azonban úgy gondolták, hogy az ércdúsítási technológia alkalmazásakor a zagyba kerülő mész megoldja a vízzárást, így nem terítették el a megfelelő mennyiségű meszet, és a vízzel való elárasztást sem végezték el.
A II. számú zagytározó esetén kedvezőbbek voltak az altalajviszonyok. A fedőréteget 1-3,5 m vastag agyag- és iszaptalajok, illetve különböző kifejlődésű löszképződmények alkotják, amelyek déli irányban kivastagodnak. A talajvíz szintje 15-20 m mélységben volt. A kisebb vízáteresztő képességű altalaj ellenére is szükség volt a vízzáróság javítására, amit az előzőhöz hasonlóan szintén a mészterítés módszerével terveztek megoldani. Itt azonban a nem megfelelő mennyiségű meszet csupán beletárcsázták az altalajba. A vízzel történő elárasztás ismételten elmaradt. A külső csapadékvizeket mindkét tározó esetén övárok rendszerrel vezették el a Pécsi-vízbe.

Szivárgás a talajba

A MÉV tevékenysége következtében 31 millió m³ oldat és 700.000 tonnányi oldott anyag került a zagytározókba, melynek jelentős része a zagytározók jóformán szigeteletlen alján átszivárogva bejutott a talajvízbe, valamint az első rétegvíztárolóba. A zagytározókba szállított és a jelenleg is ott lévő anyagmennyiség különbségeként meghatározták, hogy az I. zagytározóból 12.402.700 m³ oldat szivárgott el átlagosan 20,19 g/dm³ oldottanyag tartalommal, a II. számú zagytározóból pedig 6.100.400 m³ oldat szivárgott el átlagosan 21,86 g/dm³ oldott anyaggal. Tehát a két zagytározóból összesen mintegy 18.500.000 m³ oldat, s ezzel mintegy 388.100 tonna oldott anyag kerülhetett a környezetbe. Az elszivárgott oldatok legnagyobbrészt magnéziumot és nátriumot, illetve szulfátot és kloridot tartalmaznak, a radioelemek migrációja részben a zagy kémiai összetétele, részben az altalaj nagy szorpciós képessége miatt igen korlátozott. A zagytározók környékén lévő észlelőkútakba
n mért szulfát-, összes oldott anyag-, klorid -és mangántartalom, valamint az összkeménység értéke magasan túllépi az MSZ 450/1-1989 ivóvízszabványban megengedett értékeket…”
Eddig tartott az idézet!

Pécs Város ivóvizének cca. 25 %-át a Pellérd tortyogói kutakból kapja. A tortyogói kutak általában 30-33 méter mélyek. A belőlük kiszivattyúzott víz helyére az urán-zagytározókból elszivárgott anyag is bekerülhetett, ill. még napjainkban is, nap, mint nap bekerülhet. Ez az egyik nagyon súlyos gond!

Másik probléma, hogy Pécs Város ivó- és ipari víz felhasználásának a 60-65 %-át a Dunából nyerik ki. A Duna felvizi államai közül évtizedeken át, egyedül Magyarország használta szennyvízcsatornaként a Dunát! 2010. I. félévi adatok szerint, csak Budapesten naponta 500 millió liter szennyvizet, tisztítatlanul eresztettek le a Dunába. Az is igaz azonban, hogy Csepelen, - szerencsésnek mondható nagy összegű EU-támogatással-, elkészült végre az a modern víztisztító-mű, amely megoldhatja ezt a súlyos problémát. Ennek eredményeként az Ercsi-, Dunaújváros-, Paks-, Baja-, Mohács térségében, a dunai parti-szürésű kutakból kivett ivóvíz minősége javulhat.

Ettől függetlenül, szerintem igaza van az új városvezetésnek abban, hogy a mohácsi Dunából Pécsre szállított ivóvíznek a minősége rendkívül „aggályos”. Amennyiben figyelembe vesszük, a Duna folyása mentén található sokféle rizikótényezőt, (L: pl. Budapesti- és Dunaújvárosi folyószennyezés, Paksi Atomerőmű), ill. a további kockázati elemek tömegét. Nem nehéz kikövetkeztetni azt, hogy a mohácsi un. „parti-szürésű kutakból” milyen minőségű ivóvíz érkezik ma Pécsre.

Úgy gondolom, hogy a Pécsen néhány évvel ezelőtt hatalomra került Fidesz-városvezetés esetleg meghallotta már azt a jó szót, melyet 2005-ben, dr. Páva Zsolt kérésére, egy szakvéleményben foglaltam össze. Jelenlegi ismereteim alapján azt mondom; - perspektivikus megoldás lehetne az, ha az Ausztriában eredő Drávából vennék ki Pécs Város lakosságának- és ipari üzemeinek az ivóvízét.

Szerénytelenség nélkül állítom, hogy ez utóbbiaknak a gyakorlati megvalósításán, 2000 óta eredményesen dolgozom.

Amennyiben a T. Városvezetés elhatározza azt, hogy jó minőségű ivóvizet biztosít, - a város sokkal jobb sorsra érdemes lakosságának és a turistáknak-, akkor erre vonatkozóan tőlem, egy korrekt műszaki megoldási lehetőséget kaphatnak kézbe. (Pécs "elitje", cca. 2000-2500 család, a kifogástalan minőségű Tettye-forrás vizét issza!)

Itt van vége az A - val jelzett betétnek!
©szerk.

Az Önkormányzatukkal, a szükséges mértékben egyeztetve, saját elhatározásukból alakítsanak kft-t, vagy rt-t azokra a tevékenységekre, melyek az alább felsoroltak közül megtetszenek Önöknek.

Sziklaszilárdan hiszek abban, hogy ezek a projektek, - már az I-II. lépcsőben-, a külföldi munkavállalásra kényszerült Honfitársaink közül, legalább 65-70.000 embert hazahívnak.

Melyek azok a „nem csodaszerek”, melyekkel a fejlesztések I-II. lépcsőjében, - az alkotó lakossággal szövetkezve-, Pécs Város és térségében legalább 237.400 új munkahelyet és biztos megélhetést teremthetünk? Ezek a nagyon nagy lehetőségek, - egyebek mellett-, a Pécs Város és térsége kitűnő földrajzi fekvésében, a hatalmas mennyiségű, természetes vízkészletek megmentésében, annak intenzív hasznosításában, a turizmusfejlesztésben, valamint a házikerteknek- és a termőtalajoknak az intenzív hasznosításában vannak.

Az alább felsorolt fejlesztések realizálásából eredően, Pécs Város és térségének, 8 - 10 éven belül, igen jelentős mértékben nőni fog a lakossága. Az ingatlanárak akár meg is duplázódhatnak. A fejlesztések I-II. ütemében, az új munkahelyek száma legalább 237.400 –rel fog emelkedni…

Pécs Város és térségében az éves gabonatermés legalább a 2,5 – szeresére, a haszonállattartás, a hús-, tej-, a tojástermelés-, a vágóbaromfi tartás a jelenleginek legalább a 3 - szorosára fog növekedni. A házikertek- és a termőföldek szükség szerinti, folyamatos öntözési lehetőségének megteremtésével a zöldség-, gyümölcstermelés a jelenleginek a többszörösére fog növekedni.

Mindezek azonban, szinte eltörpülnek, az intenzív vízgazdálkodásból és vízhasznosításból származó gazdasági- és kulturális, új bevételi források kiaknázása mellett. (Ez utóbbiak ennek a know-how-nak a szerves részét képezik, melyeket csak azt követően tudom közkinccsé tenni, ha a tulajdonosoktól megkapom az engem jogosan megillető honoráriumot!)

A fentiek realizálása érdekében;
Pécs Város és térsége lakosságának az a teendője, hogy a jövőben is olyan vezetőket válasszanak, akik ezeket a fejlesztéseket támogatják!

Az alábbi írást azoknak ajánlom olvasásra, akik töretlenül hisznek abban, hogy a magyar népnek, a magyar vidéken élő 3,5 millió családból, cca. 6,5-7 millió embernek!, nem kötelessége szegénysorban, rosszul élnie!

Azok is elolvashatják, akik nem akarnak belenyugodni abba, hogy az EU- 27-28 tagállamában, az egészségügyi negatív listákat Magyarország vezeti.

Sőt az a cca. 500.000 – 600.000 honfitársam is elolvashatja, (és az Ő hozzátartozóik is!), akik munkavállalás céljából kényszerültek elhagyni Hazánkat.

Nap-, mint nap hazavárjuk Őket!

1.sz._tablazat.doc

2._sz.__tablazat.doc

1.
Pécs Város és térsége fejlesztéseinek I - II. lépcsőjében:

A T. Város mintegy 100 milliárd Ft összértékű gazdaságfejlesztési lehetőséget kaphat az EU-tól. Ennek a kiemelten fontos néhány részlete:
1.1.
A Pécs Város és térségében élő, - közel 160.000 fős lakosság és a turisták-, megérdemlik azt, hogy mielőbb létesítsünk számukra egy olyan objektumot, mely a jövőben Pécs Város új TÜDEJE-ként fog funkcionálni. A jövőben nem kell a Balatonra leutazniuk akkor, amikor ki szeretnék szellőztetni a tüdejüket és gyermekeikkel együtt szeretnének egy szabad vízfelületű tóban úszni, lubickolni, a tavon csónakázni és a tó körül sétálni.

Egy nagyszabású vízgazdálkodási terv megvalósításával el tudjuk érni azt, hogy az egész évben hajózhatóvá tett, (jégmentes napokon), Dunáról, a Tiszáról, a Balatonról, Zalaegerszegről, a Velencei tóról, Székesfehérvárról, Kaposvárról, Szekszárdról személy- és teherszállító hajókkal is elérhessük Pécset. Nekünk a Duna- és a Tisza magyarországi szakaszát, - a jeges napok kivételével-, egész évben hajózhatóvá kell tennünk. Mielőbb!
1.2.
Az új vízgazdálkodási lehetőségek kihasználása- és az új hajóútvonalak megnyitása érdekében, a pécsi- és a Pécs-környéki lakossággal karöltve, szeretnénk megépíttetni egy cca. 600 millió m³ befogadó kapacitású víztározót és egy jelentős méretű szabadidőparkot, egy új öko-folyosót. Ez lehet Pécs Városnak és környékének az új TÜDEJE.
1.2.1.
Az új hajóútvonalak mentén, a Pécs Város és térsége településeken gazdálkodóknak friss, tiszta öntözővizet biztosítunk! Ennek a beruházásnak a teljes kivitelezési ideje: cca. 2x6-7 év.
1.3.
Az új víztározón 20.000 db jacht- és hajókikötőt létesítünk, továbbá 600 tonnás kis-uszályokat: (30 kamionrakomány), közlekedtetünk.

Az új hajóutak csatlakozni fognak a Dunához, a Tiszához. Pécsről hajóval is el lehet majd érni Szegedet, Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát. Másik irányban Szarvast, Csongrádot, Hódmezővásárhelyt, Kiskunfélegyházát, Karcagot, Tiszalököt, Tokajt, Vásárosnaményt.
1.4
A fentebb felsorolt városok számára is megteremtjük azt a lehetőséget, hogy hajóval utazhassanak Ausztriába, Németországba, Svájcba, Hollandiába, Franciaországba, vagy másik irányban Belgrádba, ill. a Fekete tengerre. Bekapcsolódhatunk a DMR 3.300 – 3.500 fkm hosszúságú hajózó csatornájába!
1.5.
A fentiekben említett új hajóutak mentén, - a termőtalajok intenzív öntözésére-, jelentős kapacitású öntözőfürtöket alakítunk ki!
1.5.1.
A jelen dolgozatban felvázolt fejlesztések egyik kiemelten fontos követelménye az, hogy hazánk évről-évre több- és több, szakszerű öntözésbe vont termőterülettel rendelkezzen! Mielőbb el kell érjük azt, hogy a tavaszi vetésterületeknek 95-100 %-át öntözni tudjuk. Ezzel párhuzamosan az őszi tározó öntözést is meg kell honosítsuk Magyarországon.
1.6.
A hazai- és a nemzetközi oktatási turizmust, a falusi-, a vadászati turizmust, termál-, ill. egészségturizmust, valamint a hajósturizmust is fellendítjük!
1.6.1.
Közel 50 millió angol, 7 millió osztrák-, cca. 75 millió német-, 55 millió olasz-, 8 millió svájci-, 15 millió holland-, 55 millió francia EU- állampolgár, eddig még el sem látogatott Magyarországra…

Nagy baj ez? Igen, ez nagyon nagy gond!

Bizonyára nem kell ecsetelgetnem, hogy az itt megemlített 265 millió módos külföldi polgárból, - a T. Városnak és a többi település vendégszerető lakosságának-, hány potenciális turistája, vagy befektetője származhatna.

Elsősorban luxushajókkal, elegáns repülőgépekkel, elegáns gyorsvonatokkal kellene idehozni őket. (Természetesen ötcsillagos színvonalú be- és visszaszállításra, ill. elszállásolásra, kosztolásra gondolok.)

Kérem számoljanak csak alaposan utána. Ez biztosan nagyon jó befektetés lehet!
1.7.
Nagy kapacitású új hajógyárat építünk- és új nagy befogadóképességű, exkluzív termál-kórházat, termál-tanszállodákat létesítünk Pécs Városban és térségében.
1.8.
T. Olvasó!
Itt említem meg, hogy elsősorban a Mecsekről származó Pécsi víz megmentésével és annak intenzív hasznosításával, az „Európai Unió Zöld Fővárosa 2017 Pécs”
elnevezésű mozgalom is szerves része lehet a fenti fejlesztéseknek.
1.8.1.
2005-ben dr.Páva Zsoltnak, (aki akkoriban egy számomra perspektivikusnak számító, városi képviselő volt!), készítettem egy dolgozatot, amely főként a Mecsek csapadékvíz készletének a megmentésével és annak intenzív hasznosításával, ill. a Pécsi víz (kanális), vízhozamának a megmentésével foglalkozott. Ez a most szóba hozott dolgozat, mind máig, semmit sem veszített az aktualitásaiból!

Számításaim szerint; a csapadékvíz megmentésével és intenzív hasznosításával, csupán a Pécs Városban lévő kórházak-, rendelőintézetek-, idősek otthonai, iskolák, óvodák, stb., évente legalább 800 millió Ft-ot tudnának megtakarítani. Ezen túl a gyerekek, idősek, a kiemelt osztályok és nem utolsó sorban a kórház személyzete, napról-napra tiszta, - a Hamburgihoz hasonló-, vízminőséget kaphatna.

A folyamatos öntözéssel- és locsolással, -a forró nyári napokon-, a túlmelegedő kórtermekben szenvedő betegeken tudnánk segíteni! A kórházak-, iskolák-, más intézmények, ill. cégek parkjaiban jól gondozott, felüdülést jelentő szökőkutakat, kerti-tavakat, elegáns hűsölőket lehetne üzemeltetni... A parkokat-, tereket folyamatosan öntözhetnénk, locsolhatnánk!

2.
Az új 600 millió m3 befogadó kapacitású víztározóra alapozva megteremthetjük a lehetőségét annak, hogy a Pécs Város és térségében élő kiskert- és termőföld tulajdonosok, - olcsó tiszta, egészséges vízzel!-, egész évben öntözhessék a kerteket, az utcákat és a termőtalajokat. A T. Város- és az Intézmények öntözni tudják majd a tereket, parkokat, utakat, stb. (A porszennyezés lecsökken, a lakókörnyezet sokkal élhetőbbé válik!)
2.1.
A 2. pontban foglaltakkal párhuzamosan cca. 110.000 termőföld- és kiskerttulajdonost vonunk be a reform- és bio élelmiszer termesztésbe, - a Hollandiában, Németországban, Ausztriában meghonosított-, legmodernebb termesztési technológiával. Ez a 110.000 termelő, (farmer), lesz az egyik jelentős beszállítója, a T. Város térségében felépített bébiétel gyáraknak és a nagy kapacitású reform élelmiszer üzemeknek… (Prognosztizálható az, hogy a jó megélhetési források miatt, sok új gazdálkodó, vállalkozó fog letelepedni a Pécs Város és térsége régióban.)

3.
A T. Pécs Város és térségében élő lakosságnak, a Hannoverihez hasonló ivóvízellátást nyújtó objektumokat létesítünk, melyek biztosítják a magas színvonalú vízellátást. Kiemelt vízminőséget kapnak a klinikák, kórházak, óvodák, iskolák, egyetemek, az új tágas-egészséges tornatermek és a 100-150 főnél nagyobb létszámú munkahelyek és a családok.

4.
Ez a tervkoncepció megmásíthatatlanul tűzi zászlajára azt a nemes szándékú célt, hogy Pécs Város és térségének lakosságát, valamint a turistákat, saját termelésű élelmiszerekkel látjuk el.
4.1.
A Pécs Város és térsége lakosságának vezetésével felépítünk egy új, nagy kapacitású cukor- és csokoládégyárat, melyet az egész évben, (fagymentes napokon!), öntözhető táblákról származó kiváló alapanyagokkal látunk el. (Hazánk jelenleg évente 220-250 ezer tonna, - kétes minőségű, méregdrága-, cukrot importál!)
4.2.
Pécs Város és térségének lesz 2 saját, modern, nagy kapacitású, több funkciós új vágóhídja, 3 új modern hústermék gyára, 2 nagy kapacitású, modern kenyérgyára, továbbá két-, - EU- színvonalon működő-, tej- és sajtgyára, valamint több saját élelmiszer bevásárlóközpontja.
4.3.
A saját vágóhidak, tej-, sajt és kenyérgyárak kizárólag friss, - a farmerjeink által megtermelt alapanyagokat-, dolgoznak fel.
4.4.
A fentebb említett saját bevásárlóközpontjainkban, elsősorban a mi farmerjeink (L: 2.1. pont), által előállított, egészséges, kiváló minőségű, megfizethető termékeket kínálunk a Pécs Város és térségében élő lakosságnak és a turistáknak.

A T. Olvasó bizonyára tudja azt, hogy mértékadó források szerint is,- az utóbbi két évtizedben-, az EU-élelmiszer szemetének lerakóhelye lettünk!)

5.
Fentebb is említettem már, hogy a fenti fejlesztések I – II. lépcsőjében legalább 237.400 új munkahelyet teremtünk a Pécs Város és térségében élők részére.
5.1.
Jelen fejlesztésekkel párhuzamosan, a klímaváltozás negatív hatásainak kivédésére, szintén komoly lépéseket teszünk... (A kiváló minőségű Mecsek- és Dráva-víz- és a megmentett más csapadékvíz készletek, folyamatosan bent lesznek Pécs Város és térségében, mellyel tetszés szerint lehet öntözni a házikerteket, a termőföld területeteket, a teljes vegetációt. A térség mikroklímája gyökerestől megváltozik. A T. Pécs Város és térsége, sokkal élhetőbbé válik.)

6.
A fenti projektek felkarolása esetén; Pécs Városban és a térségében megnyitjuk a Hajós- Vízgazdálkodási, Öntözéses Növénytermesztési- Kertészeti és Élelmiszergazdasági közép- és főiskolát és ezek Tangazdaságait.

Ezeket a fejlesztéseket az EU (közel) 100 % -os vissza nem térítendő támogatással ösztönzi!

7.
Számításokat végeztem a bevételekre vonatkozóan is. Amennyiben 2017. kora tavaszán megkezdjük a fenti munkálatokat, a
7.1.
Bébiétel gyárak: 2020-ban cca. 6 millió Euró bevételt,
7.2.
A reformélelmiszer gyárak: 2020-ban cca. 10 millió Euró bevételt,
7.3.
A cukor- és csokoládégyárak: 2020-ban cca. 14 millió Euró bevételt,
7.4.
A víztározó-, hajógyár (az új turizmusfejlesztésekkel együtt), ivóvíz és a vízi-szállítmányozással : 2022-ben cca. 8 milliárd Euró bevételt,
7.5.
A vágóhíd-húsgyár, kenyérgyár, sajtgyár és a saját bevásárló központok 2022-ben: cca. 9 milliárd Euró bevételt realizálhatnak.
7.6.
Az első ütem kiteljesedése 2022/2023-ban várható: ennek az évnek a bevétele legalább 20-25 milliárd Euró lesz.

7.7.
Budapest Főváros és térsége, Sárbogárd Város és a D-Dunántúl térsége, Debrecen Város és térsége, Nyíregyháza Város és térsége, Pécs Város és térsége, Szeged Város és térsége, Hódmezővásárhely Város és térsége, Körmend Város és térsége, Püspökladány Város és térsége, Kiskunfélegyháza Város és térsége, Temesvár=Timisoara és térsége, Nagyvárad=Oradea és térsége, Arad=Arad és térsége, Kolozsvár=Cluj és térsége, Brassó=Brasov és térsége, Nagyszeben=Sibiu és térsége, Marosvásárhely=Turgu Mures és térsége, Nagybánya=Baia Mare és térsége, Szatmárnémeti=Satu Mare és térsége, Sepsiszentgyörgy=Sfântu Gheorghe, (DE: Sankt Georg), Székelyudvarhely=Odorheiu Secuiesc és térsége, Sepsiszentgyörgy=Sfântu Gheorghe, (DE: Sankt Georg) és térsége, Pozsony=Bratislava és térsége, Kassa=Kosice (DE:Kosiche) és térsége, Szabadka=Subotica és térsége, Zágráb=Zagreb (DE:Agram) és térsége, Ungvár=Uzsgorod (DE:Ungwar) és térsége, Munkács=Mukachevo és térsége összefogásával, a Tokaji Hídnál, - a Tisza- és a
Bodrog összefolyása mellett elterülő gyönyörű, panorámás területrészen alakítjuk ki, az EU egyik legimpozánsabb kikötői városrészét…
(Ennek az új kikötői városrésznek, a 2028-ban várható lakossága mintegy 1.800-2.000 család-, az üzleti bevétele: cca. 1,8 – 2 milliárd € lesz.)

Megjegyzés: Törökországban 555 víztározó van és még 210 - et építenek. A török államvezetés szerint; a víztározók sok új munkahelyet- és jó megélhetést jelentenek.

Fenti know-how megvásárlása céljából engem, - pártállástól, ill. egyéb címtől, vagy rangtól függetlenül-, a T. Város első számú vezetője, vagy a kft-k-, rt-k vezetői kereshetnek fel. (Természetesen előzetes időpont- és más fontos egyeztetéseket követően!)

Ezúton szeretném megköszönni a T. Olvasó levelét, kérdését, észrevételét! Ezekre igyekszem időben válaszolni.

Bővebben:
Sárbogárd és a Dél-Dunántúl intenzív fejlesztései:
a=ausztriaingatlan&o=sarbogard__es_a_del_dunantul_fejlesztesei
Itt járt Mátyás Király
itt_jart_matyas_kiraly_mhLL
A 7 államhatáron átívelő gazdasági vállalkozások:
_elelm_u0i5
Budapest Fővárosnak és térségének intenzív fejlesztései:
fejlesztesei_9qVn
Csapadékvíz hasznosítás nyugati mintára
a=ausztriaingatlan&o=esovizhasznositas_felsofokon_AMmL
Jó megoldások a pénzügyi gondjaink rendezésére
o=a vj vii sz és a vj xi sz viztarozó wo9z
Hódmezővásárhely nagyváros lesz:
a=ausztriaingatlan&o=hodmezovasarhely_nagyvarossa_lesz____1DEY
Nyíregyháza Város és térségének fejlesztései:
fejlesztesei_a08y
Püspökladány és környékének intenzív fejlesztései:
a=ausztriaingatlan&o=puspokladany_es_tersege_intenziv_fejlesztese
Az EU Parlament Elnöke
o=martin_schulz_president_bei_eu_parlament_____YM18
A zseni és a vízgazdálkodás
o=a_zseni_5XbY

Debrecen Város és térségének fejlesztései:
fejleszte_mgBE
Körmend Város intenzív fejlesztése:
a=ausztriaingatlan&o=kormend_varos_intenziv:fejlesztése____BXyK
Kiskunfélegyháza és térsége intenzív fejlesztései:
kiskunfelegyhaza

Amint fentebb már említettem, ezeket a projekteket az EU (közel) 100 %-os vissza nem térítendő támogatással ösztönzi.

Prognosztizálni lehet azt, hogy amíg a beruházások termőre nem fordulnak, a bankok versengeni fognak azért, hogy ezeket a projekteket finanszírozhassák.

Szerzői jogvédelem:

A www.ausztriaingatlan.shp.hu honlap, - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében-, szerzői műnek minősül, így annak minden részlete szerzői jogi védelem alatt áll. A tv. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a www.ausztriaingatlan.shp.hu honlapon található szöveges és egyéb megoldások, ill. a számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása.
Azzal, hogy belép a www.ausztriaingatlan.shp.hu honlapnak valamely weboldalára, elfogadja az alábbi feltételeket, még abban az esetben is, ha nem regisztrált felhasználó:
A www.ausztriaingatlan.shp.hu honlapon található tartalom Varga János kizárólagos szellemi tulajdona. A honlap tulajdonosa fenntart minden-, a weboldalak bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával, vagy terjesztésével kapcsolatos-, jogot. A weblapokhoz tartozó oldalak tartalmát és kialakítását nemzetközi és magyar törvények védik!
A honlapomon található információk felhasználása azonban lehetséges, amennyiben ezt a kívánságát Ön, előzetesen kérelmezi a: vargajan419@gmail.com e-mail címen.
Írásbeli hozzájárulásomat követően, Önnek minden idézet-, ill. egyébirányú hasznosítás során, - félreérthetetlen, világos megfogalmazással-, eredeti szerzőként megjelölve!, hivatkoznia kell az www.ausztriaingatlan.shp.hu honlapra! A honlapomról pontatlanul-, vagy a szövegkörnyezetéből kiragadott idézetekért, ill. adatokért a fenti honlap tulajdonosa felelősséget nem vállal.
Mindezeken túl, a jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után. Varga János a honlap tulajdonosa bárkivel szemben követelheti a jogsértés azonnali abbahagyását, valamint felmerült költségeinek-, vagy kárának megtérítését! Az öröklésre vonatkozó jogfolytonosságnak a lányom és a fiam a kedvezményezettei!

Lejegyezte:
Varga János
okl. agrármérnök
E-mail:vargajan419@gmail.com


Prince Charles believes Transylvania holds the key for saving the planet

Mi magyarok, ilyen környezetben is tudnánk élni és dolgozni...

2016. 05. 07-én adták át Pécs Városának azta 8x1,25 Megawattos napenergia rendszert, mely 38.000 napelemből áll és az EU 4,2 milliárdos támogatási keretéből épült fel...

Nature- lover: Mr. Charles Philip Arthur George Mountbatten-Windsor - A trónörökös Károly Herceg

Pécs belváros...

Saját erőből, 3 idegen nyelven, 40.000 pld-ban adtam közre: L. angol, német orosz ny. webold.

Egyéb fontos helyszínek mellett ezt is megmutattam Tóth István polgármesternek. (Meleghegyi termálvíz feltörés...)

Mi magyarok, a természeti- és gazdasági adottságainknak, csupán a 20-25 %-át hasznosítjuk...

188 szobás német luxushajó a Mohácsi Kikötőben...

Ausztriában 1629 áramfejlesztő vízturbina működik, nálunk 39... Ausztriában intenzíven öntözik a termőtalajokat. Termésátlagaik- és a termékek minősége gyakran meghaladja a mienket!

Egy egész évben racionálisan öntözött házikertből évente legalább 8-10 millió Ft bevétel származik. (Ez itt pl. dohánypalánta ágy..)

A parlagon heverő hatalmas Mecsek...

Levendula... Az EU-ban nagyon nagy iránta a kereslet!

Szomszédainktól nem csupán az államhatárok-, hanem a kisstílű, koncepciószegény emberek is elválasztanak bennünket.

Aktív víz...

Magyarországon évente 86.000 ember hal meg. Ezzel negatív listavezetők vagyunk az EU-28 tagországa között!

Aktív víz...

Aktív víz...

Bennünket szomszédainktól, nem csupán az államhatárok, hanem a kisstílű, koncepciószegény emberek is elválasztanak...

Polderek Hollandiában... Egyemberként hajt fejet előttük a világ! (150-250 évvel ezelőtt kezdték: elveszik a tengertől a területet és termőfölddé varázsolják azt...)

Víztározó, közúti aluljáróval. Hollandiában az 1 főre jutó GDP 4x magasabb, mint hazánkban...

Poratka: az arcbőrt, a hajazatot, a légutakat teszi tönkre! (Felnagyított kép.) Szaporaság: 1 g porban 15.000 kártevő él. A lebegő porszemcséken tömegével utaznak az ember tüdejébe...

Kínálat Tihanyban...

Ahol minden talpalatnyi földet megművelnek: rizsföld

Egyemberként néz fel rájuk a világ... Hollandia alig fele akkora termőterületről, mint amivel hazánk rendelkezik, ellátja 16,8 milliós lakosságát és évente +56 milliárd € agrárexportot bonyolít le...

Ázsia egyik kenyere a köles, hazánkban másodveteményként is megterem...

Élelmiszer és ivóvíz ihnség fenyeget! 15 év múlva már +1,5 milliárddal többen leszünk a Földön...

Poratka, felnagyított kép. Az arcbőr elöregedéséért és a légutak izgatásáért felelősek! Picinyek: 1 g porban cca. 15.000 db él...

Széchenyi Gyógyfürdő Budapesten...

Ausztriában megbecsülik a csapadékvizet! Náluk az egy főre jutó GDP 3,5 - szer nagyobb, mint a Magyarországon...

A víz a mi egyik nagy tartaléktőkénk...

Poratka, felnagyított kép. A lebegő porszemcséken utazva jutnak be az emberi szervezetbe. Az arcbőrt, a légutakat és a tüdőt pusztítják...

Elsősorban a tavaszi vetéseket öntöznünk kell...

Az éhínség az aszállyal kezdődik...

Racionális vízgazdálkodással Magyarországon legalább 22 millió tonna gabonát lehetne termelni és 2,5-3 - szor több haszonállatot lehetne tartani...

Dél-Koreában több, mint 50 millió ember él. Országuk területe lényegében annyi, mint hazánké. Az 1 főre jutó GDP 1,4x magasabb, mint nálunk...

Mi magyarok, a természeti- és gazdasági adottságainknak, csupán a 20-25 %-át hasznosítjuk...

Egy ilyen nagy teljesítményű anyakocából egy egész család meggazdagodhat...

Olyan nagy lehetőségek küszöbén állunk, melyek - jó irányban-, alapvetően meg fogják változtatni a fejlesztésekben résztvevők életkörülményeit...

Levendula. A Manuka-méz után-, a Levendulaméz legdrágább fajtaméz az EU-ban...

Levendula méz. Olyan. mint egy sokrétűen védő gyógyszer...

Két - három - négy(?) fészekalja verődött össze a Nyári ludakból...

Egy egész évben racionálisan öntözött házikertből évente legalább 8-10 millió Ft bevétel származik...

Ivóvízhiány...

A köles hazánkban másodveteményként is megterem...

Állatszeretet...

Az ember sem terhelhető a végtelenségig...

Kisebb a porszennyezés...

A vízhajtású Schauberger ufó láttán, a német tábornokok lábai szinte a földbe gyökereztek...

Napraforgó...


Naponta 1 ek. méz + 1 ek. virágpor + 2 citrom leve egy embernek. A sav-bázis egyensúly is fontos!